Brüsszel
A legenda szerint a várost a 6. században Goorik alapította. A középkorban (a 7. századtól) a burgundi hercegek birtokaihoz tartozó Németalföld egyik fontos kereskedővárosa volt.
Korabeli dokumentumok először 996-ban említik I. Ottó német-római császár egyik okmányában „Bruocsella” néven. 977 és 979 között Karl von Niederlothringen egy várat és egy kápolnát épített a Senne folyó egyik szigetére. A 11. században várfallal vették körül a várost.
1430-ban Jó Fülöp burgundiai herceg örökölte a brabanti hercegséget. Ő tette fővárossá Brüsszelt. Ebben az időben építették fel a városházát. A városban felvirágzott a gazdaság: képkészítés, szőnyegkészítés. Fülöp utóda, Merész Károly viszont fiúörökös nélkül halt meg, ezért lánya, Burgundi Mária hozományaként (az összes burgundi birtokkal együtt) 1477-től a Habsburg Birodalom része lett. Mária és férje, I. Miksa német-római császár unokája V. Károly egyesítette a spanyol és osztrák Habsburg birtokokat, Németalföldi képviselője viszont Mechelen városában rendezte be udvarát. Károly halála után fia, II. Fülöp hozta létre Brüsszel központtal a németalföldi tartományt. Ebben az időszakban számos spanyol földesúr érkezett ekkor a vidékre.
Az 1648-ban aláírt vesztfáliai béke értelmében létrejött a független Hollandia, Brüsszel viszont a továbbra is spanyol kézen maradó Tizenhét Tartomány része maradt.
A spanyol örökösödési háború után Brüsszel az osztrák Habsburg-ágnak birtoka lett. 1695-ben XIV. Lajos francia király hadserege körbezárta és lebombázta Brüsszelt, ezt követően építették újjá, meglehetősen egységes stílusban, a Grand Place-t és környékét.
A francia forradalom során a köztársaság csapatai elfoglalták és Brüsszel 1795 – 1815 között Franciaország része volt. A napóleoni háborúk után 1815-ben megalakult az Egyesült Holland Királyság, Brüsszel a királyság déli részének volt a székhelye. 1830-ban kitört a forradalom, amelynek eredményeként kikiáltották a független Belgiumot és Lipót szász-coburg-gothai herceg 1831-ben az ország első királya lett.
A két világháború alatt német megszállás alá került a város. 1958-ban világkiállítás színhelye volt (az Atomium erre az alkalomra készült).
A belga alkotmányreformnak (az alkotmány 194. bekezdése értelmében[6]) köszönhetően Brüsszel városa jelenleg Belgium fővárosa és a szövetségi kormány székhelye. Emellett Flandria, a francia közösség, valamint a flamand közösség és régió kormányának székhelye, illetve az itt található nagyszámú Európai Uniós intézménynek köszönhetően de facto Európa fővárosa is.
forrás: wikipedia
Brugge
Brugge (franciául Bruges, németül Brügge) Nyugat-Flandria legnagyobb városa. Történelmi óvárosa 2000 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. 2002-ben Salamancával egyidőben Európa kulturális fővárosa volt. A várost sokszor az észak Velencéjének is nevezik, hiszen számos csatorna szeli át. Az óvárost körülvevő régi erődítmények és malmok maradványai ezen csatornák mellett találhatóak. Brugge Európa kiemelkedő látványossága köszönhetően annak, hogy a városközpont a középkor óta alig változott.
Nevezetességek:
- Brugge középkori építészeti emlékeinek nagy része érintetlen maradt, beleértve az Onze Lieve Vrouwekerk – Miasszonyunk templomot. Tornyai Európa legmagasabb kőtornyainak számítanak.
- Brugge híres 13. századi harangtornyairól is, mely 47 harangból álló harangjátéknak ad otthont. A város teljes időben foglalkoztat továbbá egy harangozót, Aimé Lombaért-t, aki alkalmanként ingyenes koncerteket ad.
- Feltétlen említésre méltó híres épületek még Bruggében a „Begina-házak”, a Heilig Bloed Basiliek (Szent Vér-bazilika), a modern koncertterem, és a Szt. János kórház.
- A szent vér relikviát mely az első keresztes háborúkból került ide, ünnepélyes keretek között minden évben végighordozzák a városon. Több mint 1500 lakos vesz részt a hosszú vallási menetben, sokan középkori lovagoknak és kereszteseknek öltözve.
- Onze Lieve Vrouwekerk – Miasszonyunk-templom, Madonna a gyermekkel szobrát, mely a kereszthajóban látható, Michelangelo egyetlen szobrának tartják, mely még életében hagyta el Itáliát.
- Brugge városrendezése példás módon megtartotta az egyensúlyt a középkori és a kora modern művészetek közt.
Érdekességek:
- Brugge híres csipkéjéről.
- Számos sört neveztek el Bruggéről, mint a Brugse Tripel, Brugs Blond, Brugs Witbier és Straffe Hendrik. Mindazonáltal csak a Bruges Zot-ot gyártják a városban, a Halve Maan Brewery-ben – a világos sört 2005-ben a barna fajtát 2006-ban vezették be a piacon.
- Brugge az Európa Egyetem otthona. Az egyetem nagy presztízsű intézmény a posztgraduális európai gazdasági, jogi és politikai felsőoktatásban.
forrás: Wikipédia
Antwerpen
Antwerpen (flamandul, németül Antwerpen, franciául Anvers) Belgium egyik legfontosabb városa, egyben Antwerpen tartomány székhelye. Lakosságának száma kb. 461 496 (2006. január 1-jén); területe 204,51 km², a népsűrűség 2257 fő/km². A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található.
Antwerpen régóta fontos város a Benelux államokban mind gazdaságilag, mind kulturális szempontból. 2008-ban a Lonely Planet útikönyvek a világ 10 legérdekesebb városa között tartották számon.
A város a Schelde folyó jobb partján helyezkedik el, így a Westerscheldén keresztül kijárása van az Északi-tengerhez. Tengeri kikötője egyike a világ legnagyobbjainak, és Európában a második legnagyobb (csak Rotterdam előzi meg). Teherszállításhoz és olajfinomításhoz kapcsolódó forgalma óriási. Tradicionálisan nagy hasida zsidó közösségek ellenőrzése alatt áll Antwerpen globális gyémántkereskedelme, bár az utóbbi két évtizedben indiai és örmény kereskedők is egyre nagyobb részt szakítanak belőle.
A város fő látványosságai:
- Az antwerpeni állatkert, melyet 1843-ban alapítottak. Több mint 4 000 állatnak ad otthont.
- A központi pályaudvart Louis Delacenserie tervezte. Óriási fém és üveg boltív (60 m), valamint márvány belső tér jellemzi.
- A Miasszonyunk-székesegyházat a 14. században kezdték építeni és 1518-ban fejezték be. Rubens négy munkájával büszkélkedhet: „Krisztus színeváltozása”, „Keresztállítás”, „Levétel a keresztről” és „Krisztus feltámadása”.
- A Szent János-templom még díszesebb, mint a székesegyház. Itt található Rubens sírja.
- A Szent Pál-katedrálisnak gyönyörű barokk belső tere van. A templom néhány száz méterre található a főtértől (Grote Markt).
- A Plantin–Moretus Múzeum megőrizte Cristoffel Plantin nyomdásznak és örökösének, Jan Moretusnak lakóházát.
- A Boerentoren (farmerek/parasztok tornya) vagy KBC-torony egy 26 emeletes épület. 1932-ben épült és Európa legidősebb felhőkarcolójának számít.
- A Koninklijk Museum voor Schone Kunsten (Királyi Szépművészeti Múzeum) a déli dokkok közelében található. Jelentős festménygyűjteménye van többek között Rubenstől, Anthony Van Dycktől, Tizianotól és más híres, holland mesterektől is.
- A bíróság új épülete, amelyet Richard Rogers brit építész tervezett (Partnership, Arup and VK Studio), a Déli Pályaudvar (Zuid)oldalában épült. 2006 áprilisában II. Albert király avatta fel. (Ez az új épület a brüsszeli látképet uraló nehézkes, sötét, régi Igazságügyi Palota, a Palais de Justice ellentéte, amelyet Joseph Poelaert tervezett).
- forrás: wikipedia